Főoldal
Könyvajánló
Médiagaléria
Kulin-bibliográfia
Írások Kulin Györgyről
A Kulin-emlékülésről
Megújult a Kulin-ház
Kulin György írásai
Linkek
 
Kapcsolat
Impresszum
Látogatók
1726763
 
Főoldal Írások Kulin Györgyről 60 éve alakult meg a Természettudományi Társulat Műkedvelő Csillagászati Alosztálya
60 éve alakult meg a Természettudományi Társulat Műkedvelő Csillagászati Alosztálya Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Rezsabek Nándor | 2005. január 06., csütörtök

ImageA magyarországi amatőrcsillagász mozgalom jelentős fejezete, valamint Egyesületünk jogelődjének, az 1946-tól 1949-ig működő Magyar Csillagászati Egyesület közvetlen előzménye volt az idén hatvanadik éve a Királyi Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának kebelén belül szerveződött Műkedvelő Csillagászati Alosztály. Írásunkban a szervezetileg 1943 végén megszületett, tevékenységét pedig 1944 őszéig kifejtő, és a második világháborús időszak ellenére igen sikeresen működő csoportosulás történetének legfontosabb mozzanatait foglaljuk össze.

Kulin György színre lép

A Műkedvelő Csillagászati Alosztály megszervezésének hátterében az a Kulin György (1905-1989) állt, akinek nevét valószínűleg nem kell bemutatni egyetlen Meteor-olvasónak sem. A hazai amatőrmozgalom mindmáig legnagyobb hatású alakja, a svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet jó nevű szakcsillagásza, a későbbi időszak amatőrcsillagász mozgalmának vezéralakja (gondoljunk csak az MCSE, az Uránia Csillagvizsgáló vagy a TIT Csillagászat Baráti Köre megalapítására) 1935-től gyakornokként, majd asszisztensi és intézeti tanári beosztásban dolgozott az állami csillagvizsgálóban. Fő munkaterülete a fotografikus észlelés volt, eredményességére pedig jellemző, hogy 84 kisbolygót - melyek közül 21-nél ismeri el ezt a Nemzetközi Csillagászati Unió - és egy üstököst fedezett fel. Ezzel párhuzamosan már a 30-as évek közepétől igen sokat tett a hazai amatőrcsillagász mozgalom és a csillagászati ismeretterjesztés érdekében. Az első szárnypróbálgatásokat ismeretterjesztő írásai jelentették, később pedig rendszeresen részt vett a Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának munkájában, sőt a szervezet jegyzőjeként is működött. A következő nagy lépés az 1980-as évekig négy kiadást is megélt "amatőrcsillagász bibliának", A távcső világa című kétkötetes műnek a megírása volt 1941-ben, mely a TTT gondozásában jelent meg.

Image
Látogatók a svábhegyi csillagvizsgálóban

A Műkedvelő Csillagászati Alosztály megalakulása

A több mint másfél évszázad során többszöri név- és szervezeti változáson átment, jelenleg is aktívan működő Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Királyi Magyar Természettudományi Társulat (TTT) néven 1841-ben jött létre, alapítója Bugát Pál, a később az 1848-as forradalomban is kiemelkedő szerepet játszó orvos volt. A Csillagászati Szakosztály 1938-ban alakult meg, mint az 1923-as születésű első hazai amatőrszervezet, a Stella Csillagászati Egyesület jogutódja - annak a nagy gazdasági világválság során nagyrészt elvesztett vagyonának maradványaiból. A Csillagászati Szakosztály és kiadványa, a Csillagászati Lapok azonban a tisztán tudományos csillagászat művelésének volt a terepe. Az előadói ülések, valamint a lap cikkei elsősorban a jól képzett szakemberekhez szóltak, nem véve tudomást egyrészt a Kulin könyve nyomán is szaporodó műkedvelő csillagászok táboráról, másrészt az asztronómia iránt érdeklődő nagyközönség színvonalas, de közérthető ismeretterjesztés iránti igényéről. Ezzel a helyzettel Kulin is tökéletesen tisztában volt, hiszen már egy 1940. május 5-én kelt levelében a következőket írta: "Közel öt éve, hogy a Csillagvizsgáló Intézetben a látogatók nagy részének vezetését is ellátom s amellett az Intézethez érkező érdeklődő levelekre válaszolgatok. Így felismertem, hogy milyen nagy arányú az emberekben a csillagászat iránti érdeklődés. (...) Sajnos a (...) szakosztályban s lapjában a Csillagászati lapokban nincs módunkban kielégíteni az érdeklődést. Sokkal inkább szakszerűek ezek semhogy alapismeretek hiányában érdeklődést tudjanak keltetni."
Ebben a közegben jelentkezett Kulin azzal az 1943 decemberében megfogalmazott, és 1944 januárjában közzétett híres "Felhívás a csillagászat barátaihoz" című proklamációjával, amelyben az állt: "A Természettudományi Társulat kebelében működő Csillagászati Szakosztály elhatározta, hogy szervezetét műkedvelő csillagászati alosztállyal kibővíti. Ezáltal a Szakosztály a jövőben még teljesebb szakmunkát folytathat, a műkedvelői alosztály pedig teljesen a csillagászat barátainak, a műkedvelők igényeinek kielégítését szolgálhatja. A műkedvelő alosztály nem csupán azok egyesülése kíván lenni, akiknek már bizonyos mértékű előképzettségük és távcsövük van, hanem mindazoké, akikben érdeklődés él a csillagászat iránt. Arra törekszünk, hogy mindenki számára hozzáférhetővé és érthetővé tegyük a csillagvilág szépségeit. Szolgálatára óhajtunk állni éppen úgy azoknak, akik az égbolt puszta szemlélésében találnak gyönyörűséget, mint azoknak, akik a tudomány számára is hasznos megfigyeléseket kívánnak végezni."
A hivatalos megalakulás első fázisát a Csillagászati Szakosztály 1943. november 10-i intézőbizottsági ülésén elfogadott határozat jelentette. A résztvevők, Detre László elnök, Percel György és Bacsák György alelnökök, Jelitai József, Fraunhofer Alajos és Lassovszky Károly intézőbizottsági tagok, Gombocz Endre elsőtitkár és Kulin György szakosztályi jegyző megtárgyalták az ülés egyetlen napirendi pontját, Kulin javaslatát "a műkedvelő csillagászoknak a Csillagászati Szakosztály keretében tudományos értékű megfigyelések céljaira való megszervezésé"-t. A javaslat megvitatása után határozatilag kimondták, hogy az Intézőbizottság "örömmel veszi tudomásul a javaslatban előadott tervet, a szervezéssel megbízza Kulin Györgyöt és felhatalmazza, hogy az általa e célra előteremtendő anyagiak erejéig a munkát végezhesse. A gyakorlati keresztülvitelben előre nem látható tennivalók (...) kérdésének (...) rendezésére felkéri Dr. Gombocz Endre elsőtitkár urat, hogy a részleteket Kulin Györggyel tárgyalja és oldja meg."
Mivel a Csillagászati Szakosztály határozatához a Természettudományi Társulat Választmánya is hozzájárult, 1943 decemberében Kulin György vezetésével hivatalosan létrejött a Királyi Magyar Természettudományi Társulat Csillagászati Szakosztályának Műkedvelő Csillagászati Alosztálya.

A munkaprogram

"Ismeretterjesztés. Legfontosabb szerve a megindítandó népszerű folyóirat, amely a tagok közötti kapcsolatot tartja fenn s a három főmunkaág valamennyi kérdésére vonatkozó közleményeket hoz. Ismeretterjesztő cikkeket közöl, nyilvántartja és folyamatosan közli a megfigyelhető égi jelenségeket, az újonnan feltűnő égi eseményekről értesít, a tagok megfigyeléseinek, gondolatainak, kérdéseinek nyilvános szerve, útmutatásokat ad a távcsőkészítésre, megfigyelésekre, csillagászati műszerek és könyvek beszerzésében segítségül szolgál. További terveink: Ismeretterjesztés népszerű könyvek és egyéb kiadványok útján, előadások tartásával, bemutatásokkal. Az ég szemlélése távcsövön át. Tájékozódás a csillagos égen, szabadba tett kirándulásokon."
"Műhelymunka. »A távcső világa« című könyv alapján már sokan készítettek kifogástalan csillagászati távcsövet. Azok számára, akiknek közvetlen útmutatásra van szükségük, távcsőtükörcsiszoló tanfolyamot szervezünk. Későbbi terveink: Tanfolyam a házilag megoldható távcsőépítés ismertetésére. Műszerkezelés. Műszerfelállítás. Megfigyelési módszerek ismertetése. Égitestek fényképezése."
"Tudományos munka. Távcsővel nem rendelkező tagjainknak a hullócsillagszámlálás, fényes meteorok, tűzgömbök megfigyelése terén könnyen megszerezhető alapismeretek nyomán végezhetnek tudományos értékű munkát. A távcsővel rendelkező tagok részt vehetnek a napfoltszámlálásban, a Jupiter sávjainak megfigyelésében, a Hold, a csillagfödések észlelésében, üstökösök és fényesebb kisbolygók pozíciómeghatározásában, üstökösök fényképezésében, új üstökösök felfedezésében, változócsillagok fénygörbéjének megállapításában."
"Ezeken a szorosan vett csillagászati munkákon kívül feladatunknak tekintjük ösztönzést adni más szakmabelieknek a csillagászattal összefüggő kérdések vizsgálatára. A kozmikus hatások tanulmányozása a meteorológiában, élettanban, orvostudományban, a csillagászati időszámítás (kronológia) alkalmazása a földtanban, őslénytanban mind oly területek, ahol csillagászati alapismeretek nélkül meg sem lehet mozdulni. A felsoroltakon kívül célunk az is, hogy a műkedvelő csillagászoknak műszerekkel felszerelt otthon biztosítsunk."

A tagság és a vidéki munka

A tagságnak többféle formája létezett: A TTT tagjai a Csillagászati Szakosztályba való belépésükkel teljes jogú tagjaivá váltak az Alosztálynak is, és illetményként választhattak a Csillagászati Lapok és a Csillagok Világa között. Akik nem voltak a Természettudományi Társulat tagjai, azok a Csillagászati Szakosztály tagjává csakis a TTT-be történő belépés után válhattak. Akik a társulati és szakosztályi tagságot anyagi okokból nem tudták vállalni, azok előfizetési díj fejében megkapták az Alosztály lapját, vendégként részt vehetek az előadásokon, de sem társulati, sem szakosztályi tagsági jogokat nem gyakorolhattak. Emellett "mindazok részéről, akik átérezve a műkedvelő csillagászati munka nagy kulturális értékét, a (...) minimális kötelezettségek valamelyikén felül anyagi hozzájárulásukkal óhajtják támogatni törekvéseinket, az adományozást hálás köszönettel fogadja a Csillagászati Szakosztály".
A tagtoborzáshoz nagy gondossággal láttak hozzá. Kulin ezzel kapcsolatosan a következőket írta már említett körlevelében: "A volt Stella Egyesületnek a csonka hazában több mint ezer előfizető tagja volt. Bizonyára ma is van annyi műkedvelő, amennyi egy erőteljes Műkedvelő Csillagászati Alosztály fenntartásához szükséges. Keressük meg őket, hívjuk tagjaink táborába, mert csak így tudjuk a kitűzött sok szép feladatot megvalósítani." A terv megvalósítása sikerrel járt, hiszen kevesebb mint egy év alatt, 1944 őszére a tagok, előfizetők és adományozó pártfogók száma meghaladta a 800 főt. A taglistát böngészve megtaláljuk az ország majd’ minden szegletét, köztük az első világháború után elcsatolt, és az 1938 és 1941 között időszakban visszatért országrészekben lévő városokat és falvakat is. Kiderül, hogy a Felvidéken (Érsekújvár, Kassa, Losonc, Ógyalla, Rimaszombat, Rozsnyó), Kárpátalján (Beregszász, Munkács, Ungvár), Erdélyben és a Partiumban (Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Marosvásárhely, Máramarossziget, Nagybánya, Nagyszalonta, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, Zilah), valamint a Délvidéken (Szabadka, Újvidék, Zenta, Zombor) is éltek az asztronómia iránt elkötelezett honfitársaink. A tagság összetétele nagyon vegyes volt, minden társadalmi osztály és csoport képviseltette magát, illetve jelentős volt az intézményi tagok száma is. Ha végigbogarásszuk a Csillagok Világában közölt névsorokat, nagyon sok ismerős nevet találhatunk: Elismert, illetve akkoriban feltörekvő szakcsillagászokat (Angehrn Tivadar, Detre László, Dezső Lóránt, Guman István, Kolbenheyer Tibor, Lassovszky Károly), valamint jó nevű amatőröket (Komáromi Kacz Endre). Később a társtudományok területén kiemelkedőt alkotó tudósokat (Marx György, ifj. Xántus János), illetve 1946-tól az MCSE-ben, majd az amatőrmozgalom későbbi időszakaiban is meghatározó tagokat (Dévai István, Orgoványi János, Rákosi Miklós, Róka Gedeon, Sanyó Lajos, Szimán Oszkár).

A Csillagok Világa

Az Alosztálynak a kezdeti tervezgetések során "A Műkedvelő Csillagász" munkacímmel illetett folyóirata végül a Csillagok Világa elnevezést kapta. A 24 oldalas kiadvány felelős kiadója Gombocz Endre, felelős szerkesztője Kulin György volt. A tervek szerint évente hatszor jelent volna meg - az első, 1944-es évfolyam esetén négy bővített számmal -, de végül összesen három lapszám látott napvilágot. (Két év múlva az MCSE, majd tizenkét év múlva a Társulat kiadásában kétszer is újraindult az újság.) A Csillagok Világa megpróbált minden igényt kielégíteni. Megtalálhatjuk benne az észlelő amatőröknek szóló csillagászati táblázatokat, a gyakorlati észlelésekhez szükséges szakmai támogatást, illetve a távcsőkészítéssel foglalkozó írásokat. Szemezgethetünk a világ csillagászati híreiből, valamint képet kaphatunk az Alosztályban zajló eseményekről. Mindezeket ismeretterjesztő írások egészítik ki.
A csoportosulás első önállóan szervezett előadását február 9-én tartotta. A mintegy 200 érdeklődőt Gombocz Endre üdvözölte, majd Bacsák György nyitotta meg az előadóülést. Ezt Kulin György két előadása követte "A Mindenség, a Föld és az ember", majd "Hogyan vehetünk részt a műkedvelő csillagászati munkában" címmel. Az előadások terén ezenkívül kihasználták a Társulat nyújtotta kereteket is, hiszen a TTT  Image"Népszerű Természettudományos Estélyek" című sorozatának március 3-i, harmadik előadását Kulin tartotta "Az üstökösökről" címmel a Múzeum körút 4/a. alatti ásványtani intézeti tanteremben, az üstökösökkel kapcsolatos egykoron élt elképzelésekről, a hajas csillagok eredetéről, a csóvaképződés fizikájáról, valamint az objektumoknak a meteorokkal fennálló kapcsolatáról. A programok sora azonban nem csak a fővároshoz kötődött. A vidéki előadások április 4-én Debrecenben, az ottani igen aktív tagság kezdeményezésére indultak meg.
A távcsöves bemutatások a svábhegyi Csillagvizsgáló Intézetben zajlottak. A február 26-án az induló önálló csillagászati folyóirat támogatóinak küldött körlevélben az szerepel, hogy "A zsúfoltság elkerülése céljából ezeken a bemutatásokon csakis tagjaink és előfizetőink vehetnek részt, legfeljebb egyegy családtaggal. Akik nem előfizetők, a helyszínen való jelentkezési kötelezettség mellett részt vehetnek a bemutatáson.". Egy másnapi újságcikk ekképpen tudósít az első, 30 résztvevőt vonzó, március 2-i bemutatásról, "Az első séta csütörtökön indult a Svábhegyről" című írásában: "Érdekes bemutatót rendezett csütörtökön este a svábhegyi csillagvizsgáló intézetben a Természettudományi Társulat műkedvelő csillagászati alosztálya: bemutatta az egybeseregletteknek a Saturnust. A nevezetes csillag (sic!) abból az alkalomból került bemutatásra, hogy kiváltképp az év első harmadában látható, s ezért a megfigyelésre az idén már nem sok alkalom kínálkozik."
Az észlelőmunka során - a tagság csekély mérvű távcsőellátottsága miatt - elsősorban a szabad szemmel is művelhető megfigyelési ágak domináltak. Ezek közül is meghatározó volt Kulin György egyik "szerelme", a tűzgömbök adatainak begyűjtése, illetve általában a meteorokkal kapcsolatos észlelések. Az Alosztály folyóirata több ilyen beszámolót és összefoglalót is közölt: "Érdekes tűzgömb Kolozsvár felett", "A meteorok megfigyelése", "Az utóbbi évek nevezetesebb meteorhullásai Magyarországon", "Meteorrajok", "Magyarországi meteoritek". Az 1944 októberi lapszám az egyik ilyen észlelésről például így tudósít: "Felfelé haladó meteor. Martonyik Pál munkácsi tagunk 1944 augusztus 22-én 20›55»-kor az ÉÉK-i égbolton közepes fényességű meteort figyelt meg, amely a Tejút közelében a látóhatártól felfelé tartott. A jelenség külső formája tekintetében nem igen különbözött más, közönséges meteoroktól, csupán haladási iránya volt feltűnő.". Készültek ezen kívül klasszikus szabadszemes megfigyelések is: "Igen fényes Halo-jelenség. Különösen szép és ritkán látható tüneményt ír le Bán Gábor Zircről. 1944 szeptember 17-én 9h30m-9h40m közötti időben a Nap két oldalán egy-egy fényes pótnapot látott. Felettük nyeregszerűen, majd ezt keresztezve, jobbról és balról szivárványok tűntek fel.". Természetesen voltak távcsöves észlelések is, amelyekre jó példát adnak a Villányi Gyula "Holdmegfigyelések kistávcsővel" című írásában közöltek. Az észlelő a következőket írja: "Távcsövemmel nemcsak igen jól látom a közepes nagyságú gyűrűshegységeket, hanem a kisebbeket is, mint pl. Timocharist vagy Birtet. A nagyobbakban, mint pl. a Hipparchusban és Claviusban részleteket is tudok megfigyelni. Az Alpok völgyét, sőt a hosszú falat is a Thebit gyűrűshegységnél még éppen látom, de rianásokat, mint pl. a Hyginus rianást még nem tudtam észlelni.".
 
Image1944. július 10-i kezdettel heti, illetve kétheti bontásban távcsőtükörkészítő tanfolyamot is tartottak. A több mint kéthónapos kurzust Haeffner Tivadar vezette, a résztvevők száma 15 volt. A Csillagok Világa 1944. júliusi számának beszámolója szerint: "A tanfolyamon résztvevők gondos terv alapján alapos kiképzést nyernek, elsajátíthatják a távcsőtükör készítésének kényes fogásait s ezáltal képességet szereznek kifogástalan, nagyobb teljesítményű teleszkóp tükrének készítésében.". Emellett a Csillagok Világa rendszeresen beszámolt az amatőrtávcsövekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról: "Beszámoló egy kezdő tükörcsiszoló élményeiről", "A legegyszerűbb távcső", "A komolyabb amatőrtávcső szerkezetéről", "Beszámoló egy kis távcsőről és a vele végzett megfigyelésekről", "A legegyszerűbb tükörteleszkóp" stb. Ezenkívül ötleteket adott a távcsőkészítéshez szükséges nyersanyagok beszerzéséhez, valamint kész műszerek vásárlásához.

Utószó

A Műkedvelő Csillagászati Alosztály 1944 késő őszéig működött. A Csillagok Világa októberi számának megjelenése után lényegében nem adott több életjelt magáról az ígéretesen induló amatőrszerveződés. A második világháború hazánkat is elérő borzalmai véget vetettek a munkának. A Kulin által élesztgetett tűz azonban nem aludt ki, sőt két év múlva újra lángra kapott: az Alosztály legnemesebb hagyományait folytatva, annak több elgondolását és tervét, illetve félbemaradt munkáját megvalósítva és kiteljesítve létrejött a Magyar Csillagászati Egyesület, a mai MCSE elődszervezete.


[A cikk a Meteor 2003/7-8-as számában jelent meg.]

 
 
 
Az oldal tetejére