Főoldal
Könyvajánló
Médiagaléria
Kulin-bibliográfia
Írások Kulin Györgyről
A Kulin-emlékülésről
Megújult a Kulin-ház
Kulin György írásai
Linkek
 
Kapcsolat
Impresszum
Látogatók
1287869
 
Főoldal Írások Kulin Györgyről Egy csésze kávé Kulin Györggyel
Egy csésze kávé Kulin Györggyel Nyomtatás Elküldés emailben
Szerző: Erőss Ágota, Nők Lapja, 1978/4 | 2006. June 26., Monday

Image 

- A szombatot is itt tölti Professzor úr a csillagvizsgálóban?

- Igen, mert ilyenkor csend van, nyugalom van, és jól lehet dolgozni.

- Úgy tudom, a csillagászat történetében ön az a tudós, aki a legtöbb égitestet fedezte fel: 84 kisbolygót és 2 üstököst. Hetvenéves koráig volt az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója, három éve ment nyugdíjba, azóta is nap mint nap bejár a Sánc utcai Bemutató Csillagvizsgálóba.

- Dolgozni. Nem érzem jól magam munka, alkotás nélkül. Én még soha nem voltam két hétig egyfolytában szabadságon. Tudja, csak azok az "öregek" pusztulnak el idő előtt, akik kikapcsolnak szellemileg.

- Első ránézésre azt hittem, hogy ez a papírkerék itt az asztalon valami horoszkóphoz használatos csodatáblázat.

- Feltételezi rólam, hogy horoszkóppal foglalkozom?

- Nem, dehogyis. Csak ilyenkor év elején kézről kézre járnak a jövendőmondó horoszkópok, a csillagjósok "előrejelzései".

- Tudom. Most "ló" év van állítólag. A lányom meséli, hogy az ő munkahelyén is gépelik, sokszorosítják ezeket az ostobaságokat.

- Miért hisszük, hogy üzennek a csillagok?

- Ez sok ezer éves babona, tévhit. Az emberek megfigyelték, hogy a világban minden egy bizonyos rend szerint történik. De hát akkor miért, hogy az egyik ember szegény, a másik gazdag, az egyik egészséges. a másik beteg? Úgy gondolták, hogy ez is eleve el van rendelve a csillag-istenek által. És az égitestek beszélnek, üzennek, csak meg kell fejteni a nyelvüket. Azt hitték. hogy valami szellemi hatalom a csillagok járásának a nyelvét nekünk adta, mint Mózesnek a kőtáblákat. De Newton óta tudjuk: a csillagok ugyanolyan anyagú égitestek, mint a Föld. És nem láthatatlan szellemi hatalmasságok az üstökösök és tűzgömbök sem, hanem törvényszerű, szabályos pályán mozgó égitestek, melyeknek útját előre ki lehet számítani.

- És a hullócsillagok? Gyerekkoromban úgy tudtuk, ha lehull egy csillag, meghalt valaki.

- Ha ez így lenne, akkor naponta kipusztulna az emberiség. Különben is jó tudni, hogy azok a felvillanó fényes csíkok az égbolton nem lehulló csillagok. Egy csillag tízezerszer-százezerszer nagyobb, mint a Föld, és sohasem hull le. Amit a néphit hullócsillagnak tart, az legtöbbször igen kis meteoritdarabka, tömegét csak milligrammal mérhetjük. Csak a másodperc töredékéig látszik, amíg a magas-légkörben felizzik és megsemmisül.

- Az volt a hit a falumban, hogy ha ilyenkor valamire gondolunk, az teljesedik.

- Ennyi idő alatt nem is lehet semmi okosra gondolni. Bizonyára azért nem teljesedett.

- Professzor úr még a Göncölszekér líráját is tudománnyá változtatja.

- Nem. Én nagyon szeretem a folklórban fellelhető csillagtörténeteket. A Göncölszekér tipikusan magyar rege. Másutt Nagymedvének hívják... Ha érdekli, elmesélem... Tehát: Göncöl, vagy Döncöl híres táltos volt. Járta a világot szekerével, és mindenhol, mindenkivel csak jót tett. Egyszer eltörött a kocsirúd-ja. Kérte az embereket, hogy segítsenek rajta - de senki nem segített. Ekkor kapta az örök utat, az égit, hogy ott hajtsa tovább a szekerét, figyelmeztetésül az emberiségnek: minden bajba jutotton segíteni kell.

- A Göncölszekér az égen hátrafelé halad, mint a rák.

- Ezt egy másik, egy keresztény legenda magyarázza. Jézus kérte Göncölt, hogy vigye el a szekerén. Göncöl elvitte. Jézus megkérdezte, kívánja-e érte az örök üdvösséget? Erre azt válaszolta a táltos: azt kérem, hogy örökké ezen a szekéren utazhassam. Na - mondta Jézus -, ha ilyen könnyen eladod az örök üdvösségedet. büntetésül ezután hátrafelé mész.

- Milyen jóslásaik vannak a csillagászoknak?

- Nevezzük tudományos előrejelzéseknek. Ilyen például, hogy tudjuk a Halley-üstökösről, amely 1910-ben világméretű pánikot okozott, hogy szabályosan kering, keringési ideje 76 év, 1986-ban újra földközelbe érkezik. Tudjuk. hogy 1999. augusztus 11-én a déli órákban itt, Budapesten a történelem egyik legnevezetesebb napfogyatkozása lesz, mert délben következik be. De ezt "megjövendölni" nem csoda; hanem a szabályos törvényszerűségek ismerete és tudományos megállapítása.

- Innen menjünk talán a "világvégére".

- Sokszor jósolgatták már, de biztosítom, nem lesz a világnak soha vége. Nem lett vége 1000-ben, Jézus országlásának évfordulóján sem, 1033-ban, halálának ezredik évében sem, és a közelmúltban a jehovisták által jósolt 1975-ben se lett vége.

- A legújabb "beígért" terminus, úgy tudom, 1982. Mi ezeknek a jósolgatásoknak az alapja?

- A primitív ismeret. Valaki hallott valamit, tud valamit - de rosszul tudja. Nézzük csak ezt az ezerkilencszáznyolcvankettőt. Húszévenként a Jupiter és a Saturnus a Földről nézve egy vonalba kerül a Nappal. 1902-ben valami hat-hét égitest került ebbe a konstellációba, s ez 1982-ben megismétlődik. Ezt túlozták el, mondván, hogy az egy irányba eső óriásbolygók és a Hold olyan iszonyú dagályt idéz elő, amely a Föld teljes pusztulását okozza.

- De nem okozta. Ebből arra következtethetünk, hogy nincsen semmiféle kozmikus fenyegetettségünk?

- Naponta 5 ezer tonna meteorit hull a Földre - de hamuvá égve, lassan permetezve. Előfordulhat persze, hogy egy-egy nagy tömegű "óriás" zuhan le, mint például 1908-ban a több százezer tonnás Tunguz meteor. De a Föld viszonylag ritkán lakott. Az itt élő 4 milliárd ember. ha egymás mellé zsúfolódna, úgy, mint például egy jó film előtt a mozi előcsarnokában, elférne a Balaton jegén, és ha leszakadna a jég, mind-össze 90 centit emelkedne a víz szintje. Minimális a valószínűsége annak, hogy egy nagymeteor éppen lakott területre essék. Mint ahogy az is alig-alig lehetséges, hogy egy száguldó kisbolygó éppen a Földet találja el. 1988-ban erre járt közülük az egyik, az Ikarusz. Nagy pánik volt, világvége-félelem. Elterjedt a rémhír, hogy összeütközik a Földdel. És hiába mondtuk, hogy csak kozmikus távolságban halad majd el, ami több millió kilométert jelent, az emberek nem hitték. A múltban néha váratlanul jelent meg egy-egy ilyen égi vándor. Ma már előre kiszámítjuk az útjukat. Az Ikarusz is visszatér 19 évenként, június 15-én.

- Hogyan látja Professzor úr a Föld energiakészletének kimerülése körüli gondokat?

- A Föld 9600 millió éve keletkezett. Az élet rajta 3000 millió éves. Az ember csak 1-2 millió esztendeje jelent meg. Ez azt jelenti - és az a döbbenetes -, hogy ha az egész világegyetem életét belezsúfolnánk egy évbe, az ősrobbanás január 1-re esnék, a Nap "születése" szeptember 12-ére, a Föld keletkezése október 8-ára, az életé november 4-ére, az ember megjelenése pedig december 31-én 23 óra 33 percre. A koszén, a kőolaj, a földgáz több százmillió év alatt halmozódott fel a földkéregben. De mi milliószorta sebesebben használjuk fel, mint ahogy ezek újratermelődnének. Végső reménységet a csillagászoktól kapunk. A Nap belsejében ugyanis különleges fizikai körülmények között hidrogén alakul át héliummá. 1 kg hidrogén héliummá alakulásakor annyi energia szabadul fel, amennyi 20 millió kilogramm magyar szén elégetésekor. Hidrogénnel bőségesen rendelkezünk. Hidrogén van a vízben is. A Földön pedig annyi a víz, hogy ha nem lennének kontinensek, a tengerek két kilométer vastagon borítanák a Földet. Tehát a cél az, hogy ellessük, milyen folyamat révén termelődik energia a Napban. Ez az űrkutatások egyik feladata. Csak békés célokra kell felhasználnunk az eredményeket. A tudomány humán jellegű, az emberért van és nem az ember elpusztításáért.

- Egy pillanatra visszatérnék még a jóslásokhoz. Nemrégiben, hogy "túléltük" a világvégét, ufókról, repülő csészealjakról hallottunk.

- Ezek a modern ember kísértetei. Jókainál, Shakespeare-nél még vissza-visszatérnek a szellemek, a holt lelkek. A modern ember ezekben már annyira nem hisz, hogy az úttörők ijesztgetik egymást lepedőkben. Ma már tudjuk, hogy nincsenek csodák, mégis egy egész keresztény kultúra épült erre. Korunkra már elhalványodott a tételes hit, de a vágy a csoda, a titokzatos után, megmaradt. És a modern ember húsból-vérből való élőlényeket - csodákat - teremt magának.

- A Bibliában olvasható az a csoda, hogy amikor a zsidók az arameusokkal csatáztak, Józsué megállította a Napot, hogy seregét győzelemre vihesse. Mi erről a véleménye a csillagásznak?

- Tudományos magyarázata van. Ma már tudjuk, hogy napnyugta előtt teljes napfogyatkozás volt, ami néhány percig tartott, majd utána ismét világos tett. Nem történt csoda.

- Gyakran mondogatjuk: hinnünk kell valamiben. Professzor úr miben hisz?

- Hiszek a jóság, a szépség, a szeretet megtisztító erejében, a humánumban, amely nem tesz különbséget hívők és hitetlenek, fehérek. sárgák és feketék között. Hiszek a közösségért való áldozatvállalás erejében, a munka. az alkotás felemelő örömében.

- Professzor úr milliárdokban számol, fényévekkel mér. Ilyen kozmikus idő és távolság közepette nem érzi az ember életét parányinak, rövidnek, létét feleslegesnek a világegyetem nagy állandóságában?

- Nem. Csak az a fontos - és itt Nobel-díjas tudósunkat, Szent-Györgyi Albertet idézem -, hogy keressük meg a világban, a társadalomban azt a helyet, amely a mi helyünk, és ahol olyan feladatokat kell elvégeznünk, amit rajtunk kívül senki más nem végez el. Mindenkire vár egy ilyen hely, az életnek bár-mely területéről legyen is szó. Olyan hely, olyan feladat, amit a mai kor valósága és a jövő iránti felelősség határoz meg. Ennek keresésén és megtalálásán túl talán nincs és nem is lehet más célja, értelme életünknek.



Szabó Tibor (Sopron) gyűjteményéből digitalizálta Kiss Gyula (Sopron) 

 
 
 
Az oldal tetejére